Pályázati lehetőség Budapesten - Társasházi Komposztálás – Gyakran Ismétlődő Kérdések -

Mire van szüksége egy társasháznak, ha komposztálni szeretne?

1) Eszközökre

A társasház méretétől, a lakások/háztartások számától és a kert/udvar méretétől függően természetesen, de mindenképpen nagyobb méretű gyűjtő- és érlelő edényekre van szükség, hiszen több család, egy kisebb közösség fog együtt komposztálni. Programjaink során (egy közepes méretű lakóközösség esetében) az alábbi induló csomagot javasoljuk a társasházaknak:

• 640 l-es konyhai (vegyes) komposztsiló belső szellőzcsővel
• 712 literes lombkomposztáló, filcpalásttal
• ásóvilla, forgatáshoz, keveréshez
• 46 literes szárazanyag-tároló vödör (faaprítékkal)
• 23 literes zeolit-tároló vödröt (szagmegkötő ásványi anyaggal)
• nagyméretű, kitámasztható rosta

2) Együttműködésre - Párbeszédre  

Mivel közösségről van szó, kiemelten fontos szerepet tölt be a kommunikáció (tájékoztató előadás, fórum, ismeretterjesztő-, útmutató kiadványok, plakátok).

A kommunikáció, a párbeszéd persze már az előkészítés során is elengedhetetlen. Programjaink során nem szoktunk ugyan közgyűlési határozatot kérni (persze jó ha van!), hiszen nem kell, hogy a közösség minden tagja (vagy a többség) aktívan részt vegyen a komposztálási tevékenységben. De valamilyen módon célszerű megszondázni a közösség hozzáállását. Elég, ha nem ellenzi senki! Elég, ha hagyják, hogy aki akar, komposztálhasson . Azért célszerű magára a komposztáló edényre is ragasztani útmutató matricát (mi komposztálható, és mi nem az!). A végeredmény mindenképpen jót tesz az egész közösségnek.   

3) Elszántságra

Akaraterőre, tetterőre, öntevékenységre, kétkezi munkára.

4) Pénzre

Mint mindenhez. A komposztálási tevékenység elindításához azonban (abszolút és relatív értelemben egyaránt) kismértékű anyagi befektetésre van szükség, amely alacsony ráfordítással (főleg saját munkával!) könnyedén fenntartható, miközben többszörösen megtérül az ára! (Erről, és a pályázati lehetőségről lentebb olvashatsz.)    

Mi kerülhet a komposztba? S mi nem?

IGEN

A kertől a lehullott lomb (a lassan bomló levélfajták is, mint a dió-, platán- vagy tölgyfa levél), a levágott fű (kiszárítva vagy szárazanyaggal keverve) és mindenféle nyesedék. A háztartásban keletkező (elsősorban a konyhából kikerülő) mindenféle nyers, feldolgozatlan, növényi eredetű hulladék.

NEM

Hőkezelt ételmaradék (kivéve a kávézacc és a teafű); záptojás; húsevő állatok ürüléke/alom-ja; cigarettacsikk; újságpapír (egyéb nyomdai termék), és semmilyen szintetikus, mesterséges, vegyszerrel kezelt anyag, veszélyes hulladék.

Mi a leggyakoribb ellenérv és mit lehet erre válaszolni?

A leggyakoribb félelem az, hogy a komposzt büdös! A jól kezelt komposzt kellemes föld illatú (a kellemetlen szagokat a nem megfelelően levegőztetett pl.: a kukában rothadó szerves anyagok okozzák).

Hogyan indítható el a komposztálási tevékenység egy társasházban?

A komposztálási tevékenység elindításához egyetlen ember (közös képviselő, házmester, gondnok, kertész vagy éppen egy elszánt és lelkes lakó), a komposztgazda szükséges, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri a komposztálást, illetve tartja a kapcsolatot a komposztáló lakókkal (és a komposztlakókkal :). A lakóközösséget a lakógyűlésen, közgyűlésen tájékoztatni kell a program indulásáról és előrehaladásáról. Tapasztalataink szerint eleinte csak néhány lakó, néhány család vesz részt a programban, és a többiek később csatlakoznak, mikor látják, hogyan működik.

Mire számíthat az a lakóközösség, amely elkezd komposztálni – x lakásból Y m2-ről mennyi zöldhulladék jön össze, mennyi komposzt lesz ebből, mennyi idő múlva?

Nagyon nehéz csak a négyzetméterek és háztartás számok alapján megbecsülni a keletkező zöldjavakat, hiszen legalább ilyen fontos a növényzet típusa, a fák mérete és fajtája, és a háztartások, a családok életmódja, fogyasztási szokásai – ezek az adatok pedig rendkívül széles skálán mozoghatnak. Egy átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkező 4 fős család (2 felnőtt + 2 iskolás/óvodás gyerek) havonta kb. 10-12 kg (kb. 30-35  liter) konyhai szerves hulladékot produkál, amely a komposztálóba kerülve jelentősen összeesik: a kiindulási anyag térfogata kb. harmadára-ötödére csökken, amíg az érett komposzt elkészül.

Gyakran előfordul (sajnos) belvárosi társasházaknál, paneleknél, hogy egyáltalán nincs saját zöld felülete, fás, bokros területe a háznak, vagy bármilyen okból nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szárazanyag (faapríték, szalma, száraz lomb). Ilyen esetekben a szén-nitrogén arány javítására - a faapríték, fa(!)forgács vásárlásán kívül - szóba jöhet a közeli parkok fáinak lehullott lombja és a festetlen, fehérítetlen, natúr papír (pl: hullámpapír, tojástartó, karton, WC-papír-guriga) is, mint alternatív lehetőség.
 

Milyen jogi szabályozás van ezen a területen?

A 23/2003-as (XII. 29.) KvVM rendelet szól a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről:
4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.

Nincs külön jogszabály arra, hogy a komposztálót magánterületen hol lehet elhelyezni. Esetleg a település helyi rendeletében szabályozott faültetési vagy egyéb építési szabályokat érdemes tanulmányozni, talán van erre vonatkozó utalás is. Ilyen jellegű jogszabály hiányában a jószomszédi viszony megőrzése érdekében a párbeszéd a legcélravezetőbb megoldás.

Hogyan lehet a lakókat meggyőzni?

A lakók többségére a gazdasági érvek hatnak leginkább: a komposztálás hatására jelentősen csökken a kukákba kerülő hulladék mennyisége, vagyis jelentősen mérsékelhető a lakóközösség szemétszállítási költsége.

Ráadásul olyan értékes tápanyag, termőföld keletkezik, amely további megtakarítást tesz lehetővé a lakóközösség számára, megspórolva a bolti virágföld árát és szállítási terheit.

Az eredményes komposztáláshoz jól bevált eszközök, szakmai segítségnyújtás, teljes körű tájékoztatás, ismeretterjesztő kiadványok és plakátok kellenek. A lakók, a közösségek meggyőzése, motiválása a legfontosabb feladatunk... illetve a lakóközösség saját meggyőződése, motivációja a legfontosabb. 

A többi már megy magától... ha látható és láthatatlan segítőtársainkról, a szorgos-dolgos talajlakó élőlényekről most nem ejtünk bővebben szót!

Pályázati forrás?

Igen! Budapesti lakóközösségek számára!

Fővárosi Környezetvédelmi Alap 2019:
http://budapest.hu/Lapok/2019/palyazati-felhivas-kornyezetvedelmi-alap-2019.aspx

Pályázat beadásának határideje: 2019. szeptember 16.

Projektidőszak: 2020. január - június 30.

Önerő: 25%